Hungarian Bible

Psalms 150

Proverbs

Return to Index

Chapter 1

1

  Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,

2

  Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;

3

  Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;

4

  Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.

5

  Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.

6

  Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.

7

  Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.

8

  Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.

9

  Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.

10

  Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.

11

  Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;

12

  Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak;

13

  Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;

14

  Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:

15

  Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;

16

  Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.

17

  Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:

18

  Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;

19

  Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.

20

  A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.

21

  Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.

22

  Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!

23

  Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.

24

  Mivelhogy hívtalak [titeket,] és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;

25

  És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:

26

  Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.

27

  Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.

28

  Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.

29

  Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.

30

  Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.

31

  Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.

32

  Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.

33

  A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.

Proverbs 2

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: