Hungarian Bible

Psalms 38

Psalms

Return to Index

Chapter 39

1

  Az éneklőmesternek Jeduthunnak, Dávid zsoltára.

2

  Mondám: nosza vigyázok útaimra, hogy ne vétkezzem nyelvemmel; megzabolázom szájamat, a míg előttem van a hitetlen.

3

  Elnémultam, vesztegléssel hallgattam a jóról, de fájdalmam felzaklatódott.

4

  Fölhevült bennem az én szívem, gondolatomban tűz gerjede fel, így szólék [azért] az én nyelvemmel:

5

  Jelentsd meg Uram az én végemet és napjaim mértékét, mennyi az? Hadd tudjam, hogy milyen múlandó vagyok.

6

  Ímé tenyérnyivé tetted napjaimat, és az én életem te előtted, mint a semmi. Bizony merő hiábavalóság minden ember, akárhogyan áll is! Szela.

7

  Bizony árnyékként jár az ember; bizony csak hiába szorgalmatoskodik; rakásra gyűjt, de nem tudja, ki takarítja be azokat!

8

  Most azért, mit reméljek, oh Uram?! Te benned van bizodalmam.

9

  Ments ki engem minden álnokságomból; ne tégy engem bolondok csúfjává!

10

  Megnémultam, nem nyitom fel szájamat, mert te cselekedted.

11

  Vedd le rólam a te ostorodat; kezed fenyítéke miatt elenyészem én.

12

  Mikor a bűn miatt büntetéssel fenyítesz valakit, elemészted, mint moly, az ő szépségét. Bizony merő hiábavalóság minden ember. Szela.

13

  Halld meg Uram az én könyörgésemet, figyelmezzél kiáltásomra, könyhullatásomra ne vesztegelj; mert én jövevény vagyok te nálad, zsellér, mint minden én ősöm.

14

  Ne nézz reám, hadd enyhüljek meg, mielőtt elmegyek és nem leszek többé!

Psalms 40

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: