Hungarian Bible

1 Chronicles 15

1 Chronicles

Return to Index

Chapter 16

1

  Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, a melyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égő- és hálaáldozatokkal az Isten előtt.

2

  És mikor Dávid elvégezte az egészen égőáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet.

3

  És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot.

4

  És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét.

5

  Asáf vala a fő, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala;

6

  Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája előtt.

7

  Azon a napon adott Dávid először [éneket] az Úrnak dícséretére Asáfnak és az ő atyjafiainak kezébe.

8

  Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait.

9

  Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól.

10

  Dicsekedjetek az ő szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik.

11

  Keressétek az Urat és az ő erősségét; keressétek az ő orczáját szüntelen.

12

  Emlékezzetek meg az ő csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az ő csudáiról és az ő szájának ítéletiről.

13

  Óh Izráelnek, az ő szolgájának magva! Jákóbnak, az ő választottjának fiai!

14

  Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az ő ítéletei!

15

  Emlékezzetek meg örökké az ő szövetségéről, és az ő beszédéről, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig;

16

  A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjéről.

17

  Amelyet állíta Jákóbnak [örök] végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül,

18

  Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.

19

  Midőn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön;

20

  Mert járnak vala egyik nemzetségtől a másikhoz, és egyik országból más országba:

21

  Mégsem engedé senkinek őket bántani, sőt még a királyokat is megbünteté érettök.

22

  [Ezt mondván:] Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok.

23

  Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról-napra hirdessétek az ő szabadítását.

24

  Beszéljétek a pogányok között az ő dicsőségét, minden népek között az ő csudálatos dolgait;

25

  Mert nagy az Úr és igen dícsérendő, és rettenetes minden istenek felett;

26

  Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket.

27

  Dicsőség és tisztesség van ő előtte, erősség és vígasság az ő helyén.

28

  Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsőséget és erősséget!

29

  Adjatok az Úr nevének dicsőséget, hozzatok ajándékot, és jőjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében.

30

  Rettegjen az egész föld az ő orczájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzék.

31

  Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az Úr uralkodik!

32

  Zengjen a tenger és az ő teljessége; örvendezzen a mező és minden, a mi azon van.

33

  Akkor örvendezni kezdenek az erdőnek fái az Úr előtt, mikor eljövend megítélni a földet.

34

  Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az ő irgalmassága.

35

  És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyűjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben!

36

  Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké! És monda a sokaság: Ámen! és dícséré az Urat.

37

  Ott hagyá azért [Dávid] az Úr szövetségének ládájánál Asáfot és az ő atyjafiait, hogy a láda előtt szüntelen minden napon szolgáljanak,

38

  Obed-Edomot és az ő hatvannyolcz atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig ajtónállóknak.

39

  Sádók papot pedig és az ő pap atyjafiait, az Úr sátora előtt [hagyá] a magaslaton, mely Gibeonban vala;

40

  Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen égőáldozattal az égőáldozatnak oltárán minden reggel és estve, és hogy mindent a szerint [cselekedjenek,] a mint megiratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek,

41

  Hémánt is és Jédutunt velök [hagyá,] és többeket is választott, a kik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat dícsérjék, mert az ő irgalmassága örökkévaló.

42

  És ő velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének szerszámaival. A Jédutun fiait pedig kapunállókká [tevé].

43

  Akkor eltávozék az egész nép, kiki az ő házához. Dávid pedig visszatére, hogy az ő háznépét is megáldja.

1 Chronicles 17

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: